A délkelet-angliai Surrey Egyetem azért döntött e téma mellett a National Trust és Surrey Wildlife Trust szervezetekkel együtt, mert bár sokan állítják, hogy élvezik a madárdalt és egyéb természeti hangokat, tudományos háttér nincs emögött. 

Több kutatás vizsgálta már a természet látványának hatásait, kimutatták például, hogy a kórházi betegek jobban reagálnak a kezelésre, ha tájképeket látnak, mint ha a város falait kell nézniük. A természeti hangok hatásait azonban alig kutatták.

Korábban már kimutatták, hogy a természet hangjai segíthetnek a stressz hatásait kiheverni - magyarázta Eleanor Ratcliffe, a Surrey Egyetem fiziológusa a BBC hírportálnak (www.bbc.co.uk). A kutatás leendő vezetőjeként tovább kívánja részletezni ezt, arra kíváncsi, milyen típusú természeti hangok, sőt, milyen fajok azok, amelyeket az emberek szívesen hallgatnak. 

A háromévesre tervezett kutatás első szakaszában a két természetvédelmi szervezet önkéntesei fognak erre vonatkozó kérdőíveket kitölteni. Ezt követően laboratóriumban végeztetnek el különböző feladatokat emberekkel, miközben különböző madárdalokat hallgatnak. Problémamegoldó és kreatív feladatok egyaránt lesznek, ezen kívül a stressz-szintre gyakorolt hatást is mérni fogják a kutatók. 

A National Trust tavaly olyan programot indított el, amelyben arra bátorította az embereket, hogy minden nap hallgassanak öt percig madárdalt, és ezáltal könnyebben szembe tudjanak szállni a téli depresszióval. A madárdal ugyanis közelebb visz a természethez, képes elröpíteni messzi helyekre, előhívni emlékeket, ugyanakkor kevés más hangról lehet ezt elmondani - vélekedett Peter Brash, a szervezet ökológusa.