Rácz Jenő közölte, hogy az új struktúra életbe lépése a funkcióváltó kórházak esetében jelent majd alapvető változásokat, ezekben profilok, osztályok szűnnek meg, illetve alakulnak át. 

A szövetség elnöke ismét kijelentette: intézmények nem szűnnek meg. Közlése szerint a funkcióváltás nagyjából 15-17 intézményt érint, ez jellemzően azt jelenti, hogy bizonyos aktív fekvőbeteg-ellátási feladatok megszűnnek, ezek helyett krónikus rehabilitációs, illetve járóbeteg-ellátási és sürgősségi betegellátási fejlesztések történnek. 

Rácz Jenő szerint a struktúraátalakításból a finanszírozási csúszások miatt az év végéig óriási megtakarítások még nem várhatók, a betegellátás biztonságának és színvonalának emelkedése viszont szinte azonnal érezhető lesz.

Kitért arra, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a területi ellátási kötelezettségeket határozta meg. Az elsődleges szempont az volt, hogy az országban hézagmentes fedjék le a területeket. "Semmilyen szakmában, semmilyen progresszivitási szinten senki nem maradhat ki a rendszerből" - tette hozzá.

A kórházszövetség elnöke utalt arra, hogy a struktúraátalakítást az egészségügyi államtitkárság és a kórházak között lezajlott hosszas és részletes egyeztetéssorozat előzte meg. Hozzátette, hogy Cserháti Péter helyettes államtitkárral pünkösd hétfő éjjelén fejezte be az utolsó egyeztetést. 

Rácz Jenő úgy fogalmazott: az egészségügyi államtitkárság "iszonyú munkát végzett az elmúlt hónapok alatt". Fülesdi Béla, az egészségügyi államtitkárság munkáját segítő véleményalkotó testületnek, a Szakmai Kollégiumnak az elnöke az MTI-nek azt mondta: az új rendszerben a ritkább, speciálisabb ellátást igénylő betegek jobb eséllyel juthatnak majd hozzá a legmagasabb szintű ellátáshoz, összességében pedig minden térségben mindenki egyenlő eséllyel juthat majd hozzá a számára szükséges, legmagasabb szintű ellátáshoz.    

Kifejtette: az ellátórendszer átalakításának tervezésében a kollégiumnak három feladata volt. Egyrészt átírták a szakmai minimumfeltételeket, vagyis azt, hogy egy-egy ellátóhelyen milyen műszeres és személyi feltételeknek kell teljesülniük. Második feladatként a különböző betegségeket, illetve azok ellátását úgynevezett progresszivitási szintek szerint osztályozták. Három progresszivitási szintet különböztettek meg. Az 1-es, a legalacsonyabb szakmai szinthez tartozó ellátások igénylik a legkevesebb, míg a 3-ashoz tartozóak a legtöbb feltételt. A harmadik lépésben az egyes betegellátóhelyeket szakmánként besorolták a különböző szakmai progresszivitási szintekbe - mondta Fülesdi Béla.