A tanulási képesség és a memória mindenkinél hanyatlik az életkor előrehaladtával, és egyre több embert érintenek a szellemi leépülés különböző formái is. A Neuroscience című szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók arról számoltak be, hogy azok az egerek, amelyeknek folyamatosan rapamicint tettek az ételükbe, fiatal és idősebb korukban is gyorsabban tanultak, és jobb volt a memóriájuk.
   

Mint Veronica Galvan, a Texasi Egyetem kutatója elmondta, a szer csökkentette az állatok szorongását is, és kevesebb depresszióra utaló viselkedési formát tapasztaltak náluk. Mind a szorongás, mind a depresszió jelentősen befolyásolja az ember kognitív teljesítményét, ezért megelőzésük önmagában javíthatja a tanulás eredményességét és a memóriát.
   

A szorongás fokának mérésére egy kifutóval ellátott ketrecet alakítottak ki a kutatók. A kevésbé szorongó állatok kíváncsiak voltak a kinti világra, és sok időt töltöttek el felfedezésével, míg a szorongóbbak rövidebb időre és közelebbre futottak ki.
   

A depresszió mértékét úgy vizsgálták a rágcsálóknál, hogy megnézték, mekkora erőfeszítést tesznek szabadulásukért, ha farkuknál fogva tartják őket. Minél inkább hajlik a depresszióra a kisállat, annál kevésbé küzd a számára kellemetlen helyzetből való szabadulásért. Galvan szerint az egerek minden korcsoportjára érvényes volt, hogy a rapamicinnel kezelt állatok nem adták fel, igyekeztek szabadulni.
   

A kutatók három agyi ingerületátvivő anyag, a szerotonin, a dopamin és a norepinefrin szintjét is mérték. A rapamicinnel kezelt egerek agyában mindhárom ingerületátvivő anyag nagyobb mennyiségben volt jelen - idézte a tanulmányt a Science Daily című tudományos portál (www.sciencedaily.com).
   

A rapamicin bakteriális melléktermék, amelyet a csendes-óceáni szigetvilágból származó talajmintákban mutattak ki az 1970-es években. A Streptomyces hygroscopicus gombatörzsből azonosított vegyület nevét a Húsvét-sziget polinéz elnevezése (Rapa Nui) után kapta. A vegyület először gombaölő tulajdonságai miatt került a figyelem középpontjába, majd a szervátültetésen átesett betegeknek adták kilökődésgátló szerként. Később kiderült, hogy tumorellenes szerként is hatásos a rapamicin, lassítja a rákos daganatok növekedését, ezért alkalmazzák ma már kemoterápiás hatóanyagként is.