Az ombudsman hivatala az MTI megkeresésére azt közölte: Szabó Mátéhoz egy évben 240-250 betegjogi panasz érkezik; ez havi szinten mintegy 20 panaszt jelent. Ez egyfelől egyetlen témában soknak számít, másfelől viszont az összes panaszbeadvány számához képest nem sok - írták.     

Hozzátették, ennek oka, hogy az ombudsmannak orvosszakmai ügyekben nincs hatásköre (még kevésbé szakképesítése), márpedig az érintettek javarésze nem elsősorban alapjogi, hanem konkrét orvosi-szakmai kérdéseket kifogásol. Másrészt a betegjogi problémák érintettjei a megoldást legtöbbször ott keresik, ahol a probléma keletkezett és ahol az egyéni szakkérdésekben döntést hozni képes kompetenciát megtalálni vélik. Ezért is tartja fontosnak az ombudsman, hogy a jövőben megfelelő intézményi szinten kezelik majd a betegjogokat.    

Az alapvető jogok biztosa kiemelt projektje keretében 2011-ben vizsgálta a betegjogok érvényesülésének problémáit, különösen az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetését követő helyzetben, amikor az OBDK létrehozása még csak a tervekben szerepelt. E projekt idén áprilisban megjelent összefoglalójában Szabó Máté azt fogalmazta meg: "a betegek jogainak valódi érvényesülése, kikényszeríthetősége érdekében szükséges olyan, hatósági jogkörrel rendelkező, pártatlan, független jogállású, a jogon túl speciális szakértelemmel rendelkező, nem bírósági típusú intézmények felállítása és működtetése, amelyek kivizsgálják a hozzájuk forduló személyek egyéni panaszait és amelyek döntése bíróság előtt is megtámadható."    

Az egészségügyi államtitkárság július végén tájékoztatta az MTI-t arról, hogy szeptemberben megkezdheti működését az OBDK. Azt írták: az új betegjogi központ megalakulásával olyan szervezetet hoznak létre, amely a jogszabály keretei között a szolgáltató és a betegek közötti vitás eseteket pártatlanul oldja fel.

Az államtitkárság kiemelte: az OBDK a jogvédelmi képviselet ellátása során kiemelt hangsúlyt fektet a tájékoztatásra, a betegdokumentáció megismerésével összefüggő jog érvényesítésére, a panaszjog gyakorlásának segítésére, a rendszerhibák feltárására és megoldására. Segít abban, hogy a szolgáltató és a kérelmező közötti vitás kérdéseket sikerüljön peren kívül, gyorsan, mindkét fél számára megnyugtatóan rendezni. Ennek érdekében a jogvédelmi képviselők a szolgáltatásokat működtetők, a fenntartók, az engedélyező hatóságok, a szakmai szervezetek széles körével tartják a kapcsolatot.    

Hatósági feladatai jogkörében az OBDK vezeti a betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselők nyilvántartását, valamint ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét, az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel, a betegtájékoztatással kapcsolatos szabályok érvényesülését. Mindezek mellett az uniós irányelv szerint az OBDK lesz a határon átnyúló egészségügyi ellátás nemzeti kapcsolattartója is.