A tanulmány¹ célja hogy áttekintse az affektív temperamentumokkal kapcsolatos ismereteket és betekintést engedjen a jövő kutatási irányvonalaiba azzal a céllal, hogy a temperamentumok jobb megismerése által egyénre szabottabb orvosláson keresztül egészségesebb, és ezáltal sikeresebb élethez segítse a betegeket.

Az affektív kórképek diagnosztizálásában, terápiájában nagy jelentőségűvé vált az affektív temperamentumok vizsgálatára kifejlesztett, 2005-ben publikált önjellemző kérdőív, a TEMPS-A². 

Az életkor során stabilan megmaradó temperamentumok nemcsak betegségre hajlamosító, hanem az egyes kultúrák jellegzetességét megőrző pozitív tulajdonságokat is hordoznak magukban.

Személyiség/temperamentum:

A személyiség olyan, az emberre jellemző sajátos vonás, amelynek segítségével az egyén a genetikai alapokra építve, a környezetéből származó ingerekre tanulás útján, kreatívan átformálva alakítja ki saját, egyedi életfelfogását³. 

A temperamentum a személyiség biológiai magva, amely korai életkortól mindvégig meghatározza az egyén érzelmi reaktivitását, aktivitásszintjét és gondolatvilágát⁴.

Az affektív temperamentum fogalma Hagop Souren Akiskal a San Diegó-i egyetem pszichiáter professzora nevéhez fűződik.  A temperamentumok az affektív kórképek kvázi előnyagai, szubklinikai megjelenési formáninak foghatók fel. A biológiailag stabil temperamentumokon keresztül megtapasztalt (többnyire negatív) életesemények és biológiai stresszorok teljesen kifejlődött affektív kórképekhez vezethetnek. A másik oldalról nézve viszont a temperamentumok átörökítése biztosítja azt, hogy a különböző értékrend szerint élő társadalmak meg tudják őrizni az adott kulturális értékrendhez tartozó, és az adott társadalomban evolúciós előnyt jelentő személyiségvonásokat⁵. 

Az affektív temperamentumok:  

Az egyes temperamentumok meghatározásánál fontos jellemzők:

- érzelmi reaktivitás (pl. depressziós, labilis, ingerlékeny, boldog)
- kognitív (pesszimista, optimista)
- pszichomotoros (kevés vagy sok energia)
- cirkadián (alvás)

Depresszív temperamentum:  A depresszív vérmérsékletű ember szabálykövető, a napi rutinhoz ragaszkodik. Érzékeny a kritikára, önvádló, félénk és visszahúzódó, ám önfeláldozó és érzékeny az emberi szenvedésre. Szívesebben dolgozik beosztottként mint főnökként. Az ilyen vérmérsékletű nők hűségesek a házasságban, tudnak áldozatot hozni a családjukért. Evolúciós szempontból nőknél a házastársi kötődés, férfiaknál pedig a munkaorientáció emelhető ki pozitív jellemzőként. A pszichoterápiás lehetőségek közül a munkaterápia javasolható kezelésükben⁶. 

Hipertim temperamentum: Társaságszerető, tréfakedvelő és optimista. Magabiztos és ékesszóló, ötletgazda, kevés az alvásigénye, fáradhatatlan. Tipikus főnök, céltudatos és kockázatvállaló, de gyakran nem veszi észre, ha tolakodó. A hipertim temperamentum befolyásolja a territorialitást, a felfedezést és vezető szerepek alapjául szolgál, nemre való tekintet nélkül. Gyakran társul hozzá művészi kreativitás, kiválóság. A hipertim vérmérsékletű emberek könnyen és jól adaptálódnak a munkahelyi stresszorokhoz, beleértve az interperszonális stresszhelyzeteket is⁷.  

Ciklotim temperamentum: Az ilyen vérmérsékletű ember romantikus és kreatív. Jó az érzékelése, intenzívek az érzelmei, de labilis. Önértékelése, szocializációja, energiája nem stabil, egyszerre tehetséges és dilettáns. Gyors hangulatváltások jellemzik (a depresszív és a hipertim temperamentum egymás utáni, ciklikus megjelenése). Gyakran társul hozzá művészi kreativitás és kiválóság. Ez az egy temperamentum, amely fiatal korban a legjellemzőbb, és az életkor előrehaladtával csökken⁸. 

Ingerlékeny temperamentum: Akkor jelentkezik, ha a depresszív és a hipertim vonások egy időben manifesztálódnak. Az ilyen ember szkeptikus és kritikus, házsártos. Gyakran panaszkodik és elégedetlen, hajlamos a dühre és az erőszakra, szexuálisan féltékeny⁹. 

Szorongó temperamentum: Kontrollálhatatlan aggodalom jellemzi a hétköznapi dolgok miatt is, alaptalan veszélyeztetettségérzés, szerencsétlenségtől való félelem és fokozott éberség. Képtelen a relaxációra, feszült, nyughatatlan, félős. Gyakran alakul ki nála emésztőrendszert érintő distressz. A szorongó temperamentum evulóciós szinten az utódok fennmaradását szolgálja. Generalizált szorongásnál a meditáció, fóbiánál a kognitív behaviour terápia jelenthet megoldást¹⁰.  


TEMPS-A vizsgálatok:
A magyar népességben (1131 fős vizsgálat alapján) legnagyobb gyakorisággal a ciklotim temperamentum jelentkezett (4,2%), a nemzetközi átlagtól egyedül eltérve férfi dominanciával. Ezt követte a szorongó (3,7%), a depresszív (3,2%), a hipertim (3%), és az ingerlékeny (2,7%)¹¹. 

Számos országban végzett kutatások összehasonlító adatai alapján (5170 fő egészséges minta; 1966 férfi, 3204 nő) az alábbi következtetések vonhatók le:

- A nemek szerinti különbség általában jellemző a temperamentumokra: Nőknél jelentősen nagyobb arányú a ciklotim, depresszív és a szorongó temperamentum, míg a férfiaknál a hipertim és az ingerlékeny dominál ^12; 

- Az életkor nem befolyásolja lényegesen a temperamentumok megoszlását, kivétel a depresszív temperamentumot, amely nőknél a kor előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel jelentkezik¹³; 

- A hipertim temperamentumot kivéve a többi temperamentum nem független egymástól. A depresszív, szorongó, ingerlékeny és a ciklotim temperamentum között szorosabb korreláció tapasztalható. Legerősebben korrelál a depresszív és szorongó, a ciklotim és ingerlékeny, illetve a szorongó és ingerlékeny¹⁴. 


- A születési évszaktól függően különbség mutatkozik a temperamentumok előfordulásában:  depresszív temperamentumra a téli-nyári csúcs jellemző, míg a hipertim temperamentum jellegzetesen tavaszi-őszi születéshez köthető. Nyáron nagyobb valószínűséggel születnek ciklotim és ingerlékeny gyerekek, az ősziek között a hipertim és az ingerlékeny a legvalószínűbb. A ciklotim és ingerlékeny temperamentumok azonos megjelenése érthető hiszen a depresszív és hipertim komponens mindkettőben megtalálható ¹⁵. 

A temperamentumok neurobiológiai háttere:

1. genetikai eltérések:

Az unipoláris és a bipoláris depresszióban szenvedő betegek jelentős részénél áll fenn a centrális szerotonerg¹⁶  funkció zavara. Ennek szabályozásában kulcsfontosságú a szerotonintranszporter fehérje működése, amelyet a szerotonintranszporter-gén (5-HTTLPR) befolyásol. Az 5-HTTLPR s alléljának szerepét igazolták unipoláris és bipoláris depresszióbanm szubklinikus depresszióban, és - a hipertim temperamentum kivételével - az affektív temperamentumok szintjén is.

Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy az 5-HTTLPR s allélja olyan genetikai érzékenységet jelez, amely hajlamosság teszi az egyént, - stresszes életesemények hatására - major affektív kórképek kialakulására¹⁷. 

2. fehérállományi eltérések:


A hangulatzavarok és az öngyilkos magatartás hátterében is találtak degeneratív fehérállományi eltéréseket. (a hipertim temperamentumú személyeknél nem volt jellemző fehérállományi hiperintenzitás)¹⁸

A temperamentumok jellemzői a klinikai vizsgálatok fényében:


- A hipertim temperamentum (és kis mértékben a ciklotim) a bipoláris I-es betegség kialakulásában és lefolyásában játszik szerepet, míg a ciklotim igen magas szenzitivitással jelzi a bipláris II-es betegséget és magas a peridiktív értéke a bipoláris II-es transzformációra is. ¹⁹


- A depresszív temperamentum az unipoláris major depresszióval hozható összefüggésbe. ²⁰

- A ciklotim temperamentum korai betegségkezdettel, spontán hipomániával, a depresszív temperamentum antidepresszánsok által kiváltott hipomániával járhat.²¹

- A ciklotim temperamentumnak számos negatív jellemzője van az affektív betegség tünetképzésében: korábbi kezdet, családi halmozódás, atípusos depresszió kialakulása, rosszabb kimenetelű bipoláris II-es típusú betegség előrejelzése.²²

- Affektív temperamentumok és az öngyilkossági késztetés: az öngyilkosság veszélye depresszív komponensű temperamentumokkal társul (depresszív, ciklotim, szorongó, ingerlékeny). Az egyetlen védőfaktor az öngyilkossággal szemben a hipertim temperamentum. Az affektív temperamentumok és az öngyilkosság kapcsolata több mint pusztán a major depresszív epizódhoz adódó depresszív személyiség. ²³

- affektív temperamentumok kapcsolata a nem pszichiátriai betegségekkel: Az epizodikusan jelentkező affektív kórképek szerepe a testi betegségek kialakulásában visszatérő természetükben rejlik, amelynek alapját az affektív hajlam adja. Az ennek talaján kifejlődő szubklinikai és klinikai tüntetek krónikus betegséghez vezetnek, és a környezeti ingerekre adott negatív válaszon keresztül akut kórképekhez vezetnek. A bipoláris betegek esetében a társbetegségek mintegy 4-7 évvel korábban jelentkeznek, jelentősen rontják a betegek aktivitásszintjét a munkahely, a család és iskola vonatkozásában, és megrövidítik élettartamukat. A bipoláris betegségben szenvedőknél az átlagpopulációban mért gyakoriságot meghaladják az érrendszeri betegségek, metabolikus kórképek (pl. 2-es típusú cukorbetegség), légzőszervi betegségek, neurológiai kórképek, pajzsmirigybetegségek, vesebetegségek, szenvedélybetegségek és a fertőző betegségek. ²⁴

A jövő kutatási irányai:

Az affektív temperamentumok az öröklött, genetikai hajlamon keresztül deríthetnek fényt arra az összetett kapcsolatra, amely a pszichoszomatikus betegségek új értelmezéséhez is vezethet. A legújabb klinikai vizsgálatok a pszichiátriai betegségektől távolodva a szomatikus betegségekre fókuszálnak. pl. a kettes típusú diabeteses betegeknél a depresszív temperamentum jelenléte mind a pszichés hozzáállást, mind a metabolikus kontrollt rontotta, ezért a depresszív temperamentumú betegek nagyobb odafigyelést igényelhetnek a kezelő személyzettől, mind a pszichés vezetés, mind a klinikai kontroll terén. ²⁵

Az affektív temperamentumokat mérő önjellemző kérdőív 2005-ös megjelenése óta forradalmian megváltoztatta az affektív betegségekről alkotott felfogást. A temperamentumok mélyebb megismerésével azonban nem csak a pszichiáterek és a pszichiátriai betegek nyernek. Az affektív temperamentumok olyan, főleg biológiailag meghatározott, az élettartam során mindvégig stabilan megmaradó személyiségvonásokkal ismertetnek meg, amelyek a személyiségen és ezen belül is annak affektív komponensén keresztül közelítenek a betegséghez. ²⁶






1.  dr. Eőry Ajándék - dr. Gonda Xénia- dr. Torzsa Péter- dr. Kalabay László - dr. Rihmer Zoltán:Affektív temperamentumok: a neurobiológiai alapoktól a klinikai alkalmazásig - 2011.10.11.
2.  Temperament Evaluation of Memphis, Pisa, Paris and San Diego Autoquestionnaire 
3. dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1880 o.
4. dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1880 o. 

5.  dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1880 o.

6. dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1880 o.

7. dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1881 o.

8.  dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1881 o.

9.  dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1881 o.

10.  dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1881 o.

11.  Rózsa S, Rihmer Z., Gonda X., és munkatársai: A study of affective temperaments in Hungary: internal consistency and concurent validity of the TEMPS-A against the TCI and NEO-PI-R. J. Affect. Disorder, 2008., 106, 45-53.

12.  dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1881 o.

13.  dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1881 o.

14.  dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1881 o.

15.  dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1882 o.

16.  szerotonin, szerotonin előanyaggal kapcsolatos

17. dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1882 o

18. dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1882 o

19. dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1883 o

20.  dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1883 o

21.  dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1883 o

22.  dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1883 o

23. dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1883 o

24.  dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1883 o

25.  dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1884 o

26.  dr. Eőry - dr. Gonda  dr. Torzsa- dr. Kalabay  - dr. Rihmer : IM.  In: Orvosi Hetilap 2011. 152 évf. 47. szám. 1884 o