A kutatók egy nemzetközileg elismert, a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológusai által átdolgozott online teszt segítségével mérték fel a stressztűrő képességet. Az úgynevezett nagy stressztesztet több mint 90 ezren töltötték ki, a legtöbb válaszadó budapesti lakos volt - közölte a márciusi felmérésről beszámoló Sanofi-Aventis Magyarország Zrt. az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
   
A két kérdőívet tartalmazó vizsgálat a felesleges aggódásra hajlamos, szorongó, illetve a stresszhelyzettel megbirkózó, higgadt embereket azonosította.
   
Az összegzésben utaltak az Amerikai Pszichológusok Szövetségének egyik korábbi kutatására, amely szerint az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az aggodalom szintje, és nő a stressztűrés mértéke, tehát idősebb korban már nem idegeskedünk annyit. A fiatalabbak (19-34 éves korosztály) önálló életük megteremtésén fáradoznak, az új élethelyzetek okozta állandó nyomás és megfelelési kényszer nehéz kihívások elé állítja őket.
  

A márciusi felmérés szerint a munkavégzés területén, a "hatékony stresszkezelésnek" köszönhetően a személy- és vagyonvédelemmel, marketinggel, illetve információtechnológiával összefüggő területeken dolgozó munkavállalók tűrik legjobban a stresszt. Legkevésbé pedig a háztartásbeliek, a munkanélküliek, a diákok, az irodai munkakörben és az ügyfélszolgálatokon dolgozók, valamint a szakmunkások.
   
Mint írták, a magyar nőknek csak 11 százalékára jellemző az alacsony "aggodalmaskodási hajlam", míg a magasabb stressztűrési képesség kétszer annyi férfira jellemző, mint nőre. Ugyanakkor a nőknek jóval nagyobb az önismereti igényük és a pszichológiai érzékenységük, így gyakrabban veszik igénybe szakemberek, orvosok segítségét.
   
A kutatás eredmények alapján a Vas megyében élők esetében mérhető a legalacsonyabb szintű aggodalmaskodás, ez a terület gazdasági fejlettségével, a magasabb életszínvonallal, valamint a nyugati világhoz való közelséggel magyarázható. Annak, hogy a stressztűrők száma Budapesten a legnagyobb, az lehet az oka, hogy a fővárosban élők hozzászokhattak a nagyvárosi létből eredő megemelkedett stresszhez, a nyüzsgő, ingergazdag világhoz.
   
A közleményben emlékeztettek arra, hogy egyre többen szenvednek a stressz okozta belső feszültségtől, amelynek negatív hatásaként kialakulhat gyomorfekélyhez, alvászavar, bekövetkezhet idegösszeroppanás, agyvérzés és szívroham is.