Sport a pszichiátrián

  • 2016-11-30 10:12:20
A sportnak megelőző (preventív) szerepe van az öngyilkosságban. Bár a testmozgás és az öngyilkosság kapcsolata nem tisztázott még. Nem egyértelmű, hogy a sport közvetlenül a szerotonerg rendszerre hat, vagy pedig valamilyen közvetítő változón [pl. depresszió csökkentése, önértékelés növelése stb.] keresztül fejti ki a hatását. A depresszió megelőzésében és a depresszió rizikójának csökkentésében a fizikai aktivitás szerepe is jól ismert.

Mindannyiunk számára ismerős az ókori mondás: "Mens sana in corpore sano", azaz "Ép testben ép lélek". Testi egészségünk nem válaszható le pszichés állapotunkról, ún. mentális egészségünkről, és szerencsére napjainkban ez az egységes egészségkép az, amiben a testmozgás is egyre nagyobb szerephez jut.


A mozgás hat a lélekre

A mozgás pszichológiailag jelentős következményeit kettébonthatjuk rövid-, valamint hosszútávon megjelenő hatásokra. Rövidtávú, sőt, a sportolás után azonnal jelentkező hatás például

 - a hangulat emelkedése,
 - a szorongás oldódása,
 - a stressz levezetése és enyhülése,
 - az önbizalom növekedése,
 - a tanulási képességek és koncentráció javulása,
 - a kreativitás növekedése és
 - a pihentetőbb alvás.

Tovább is folytathatnánk a rengeteg pozitívum felsorolását, azt azonban fontos szem előtt tartanunk, hogy ezek a hatások a testedzés befejezése után csupán rövid ideig, pár percig maradnak fenn, és csak rendszeres mozgás során válnak tartóssá.

A mindennapi és megfelelő testmozgás hosszútávon is fenntartja a korábban felsorolt hatásokat, és ezek nyomán csökkenti az érzelmi feszültséget, növeli az én-hatékonyságot, a munkateljesítményt és a szubjektív jóllétet, csökkenti a depresszió mértékét, elősegíti a stresszkezelés javulását (az endorfin felszabadulás nyomán) és a már említett fiziológiai tényezők kedvező változását (pl. vérnyomás csökkenése).

sport


A testmozgás hozzájárul önismeretünkhöz is

A rendszeres testedzés által megtanulhatjuk használni a testünket, kiismerni annak korlátait és képességeit, ezáltal erősödhet az önmagunkba vetett hitünk, önértékelésünk. Egy plusz kilométer, egy magasabb lépcső megmászása, egy hosszabb táv leúszása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy hatékonynak és sikeresnek érezzük magunkat. Ezek az apró, mindennapi sikerek pedig növelik önbizalmunkat, így csökkentve az agresszió mértékét, növelve az optimizmust, és (mint azt már említettem) segít a stresszel való megküzdést.

Az eddigiekben (a három fő faktort - test-lélek-társas kapcsolatok - tekintve) a szociális hatásokról még nem esett még szó.

Az emberi lélek természete, társas igénye fontos tényező a mentális egészség szempontjából. A jó kapcsolatok és szociális háló meglétét ezért sokszor hozzák összefüggésbe a korai halálozás kockázatának csökkentésével, valamint az erősebb jóllét érzése is kapcsolódik hozzá.

A csoportban való mozgás során kialakuló szociális kapcsolatok mintát adhatnak, hiszen az új környezetbe való beilleszkedés és az új ismeretségek kötése talán mindannyiunk számára a jelentős stresszel járó élethelyzetek közé tartoznak. A közös mozgás során megtapasztalhatjuk, hogy egy közös tevékenység, érdeklődés (jelen esetben a mozgás) által könnyebb kapcsolódni másokhoz, ez pedig később is pozitívumként szolgál. Emellett a sportolás által elért pozitív változások (mind fizikai, mind mentális szinten) nem csupán az azt végző személyt, hanem annak szűkebb-tágabb környezetét is érintik, ezáltal kiterjesztve annak eredményességét, növelve fenntartó erejét és még tovább erősítve a szociális hálót.


Sportterápia mint megelőzési program az egészségügyben

A sport egyre inkább az egészségügy részévé válik. Szerencsére nem csupán a mozgásszervi és rehabilitációs osztályokon, gyógytorna formájában találhatjuk meg a fizikai, testi "terápiákat", hanem egyéb foglalkozások formájában is.

Ahhoz azonban, hogy a mozgást, mint az életminőség javítására irányuló tevékenységet alkalmazzuk, tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyi is az optimális testmozgás egy felnőtt személy számára. A legtöbb tudományos kutatás szerinti konszenzus a következő: heti ötször, minimum 30 perc enyhe izzadással járó testmozgás ajánlott, ez tekinthető tulajdonképpen a mozgásmennyiség minimumának. Ennél kevesebb testmozgás már inaktív életmódot jelent, mely veszélyeztetheti a személy egészségi állapotát és gyengíti védelmét a betegségekkel szemben - beleértve a mentális betegségeket is.

Az, hogy milyen mozgást végzünk, tulajdonképpen mindegy, a kutatások szerint azonban a mentális egészség védelmének érdekében az aerob mozgások, azaz az állóképességet növelő, tartós, egyenletes igénybevételt jelentő mozgásformák a leghatékonyabbak, mint pl. a futás, a jogging vagy az aerobik.A mozgásterápiás foglalkozások megtervezése a fent leírtak alapján történik. Az alapelv, hogy a személyek általános fizikai állapotához és esetlegesen meglévő betegségeihez illeszkedő, fokozatosan növekvő intenzitású, hetente többször (3-5 nap) végzett, a nagy izomcsoportokat átmozgató aktivitást alkalmazzunk, (pl. séta, futás, biciklizés, aerobic jellegű mozgások). A legfontosabb, hogy a résztvevők számára a legoptimálisabb mértékű és legelfogadhatóbb mozgásformát válasszuk.


Sportterápia a Krízis Osztályon

Mindezeket figyelembe véve alakítottunk ki még évekkel ezelőtt egy sportterápiás foglalkozást a Péterfy Sándor Utcai Kórház Krízis Osztályán is. Esetünkben ez az ún. sportterápia olyan mozgásformát jelöl, melyet a kórház osztályos keretei között végzünk, alacsony vagy közepes intenzitással, kis ismétlésszámmal (általában 8-15), többnyire saját testsúlyos, valamint kisebb súlyokkal végezhető, erősítő gyakorlatokra épülve, lazító, relaxációs elemekkel kiegészítve. Fő célja az Osztályon gyógyuló, többségében öngyilkossági kísérleten átesett páciensek, valamint a korábban kezelt, jelenleg ambulánsan visszajáró páciensek egészségi állapotának javítása, tüneteik enyhítése, az elért eredmények fenntartása.

Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy a testedzés semmiképp sem szűkíthető le egyszerűen a fizikai aktivitás, a testedzés szintjére, annál jóval összetettebb, a szellemet és a lelket is karban tartó tevékenységről van szó, melynek így különösen fontos szerepe van a mentális betegségekkel rendelkezők életében, még azokéban is, akiket kórházi ellátásban már kezelnek.

suicidprevencio.reblog.hu/





Tetszik a hír? Osszd meg ismerőseiddel!






Tetszik az oldal?




Feltöltő: Kriszta72
Feltölés időpontja: 2016.11.30. 11 óra 12 perc
Forrás: egyéb forrás - lásd alt tag - see alt tag
Kép forrás:

1. kép: egyéb forrás - lásd alt tag - see alt tag