Az intézmény kedden az MTI megkeresésére azt közölte, hogy munkavállalóik harmadik személytől díjazást - jóllehet azt a Semmelweis Egyetem nem támogatja - a munkavégzésre irányuló jogviszonyban végzett tevékenységükre való tekintettel elfogadhatnak.

Az egyetem új rektora, Szél Ágoston július elsején lépett hivatalba.
  
A munka törvénykönyvének július elsejétől hatályos szabályai szerint a hálapénz elfogadása bűncselekménynek számít, kivéve akkor, ha a munkáltató máshogy rendelkezik.
   
Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke múlt csütörtökön elsőként adott ki utasítást, hogy az intézményükben dolgozók utólag elfogadhatnak hálapénzt.

Azóta már számos intézményben - néhol bizonyos feltételekkel - engedélyezték a hálapénz utólagos elfogadását, például a veszprémi, a váci, a dunaújvárosi, a tatabányai, a győri, a kaposvári, a kecskeméti, a békéscsabai, a gyulai, a hódmezővásárhelyi és a fővárosi Uzsoki kórházban, valamint a nyíregyházi Egészségügyi Holding Zrt. tagkórházaiban. Azt viszont valamennyi kórházigazgató leszögezte: a paraszolvencia előre kikövetelése bűncselekmény.

A napokban a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) elnöke is kiadta a hálapénz utólagos elfogadásáról szóló utasítását. A dokumentumban Paragh György azt írta: "a törvényszöveg felhatalmazásának megfelelve, ám a hálaszolgáltatás intézményét nem támogatva, a centrum dolgozóit mentesítem a vonatkozó törvényi tilalom alól, és megállapítom, hogy megfelelő feltételekkel a hálaszolgáltatást elfogadhatják".

Varga Ferenc, a siófoki kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség alelnöke korábban azt közölte: nem elfogadható, hogy a kórházigazgatók és kórházi vezetők "nyakába varrják" a döntést. Úgy véli, állami állásfoglalásra volna szükség. Ezért fordult a kórházszövetség a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI), amely erre a hétre ígért tájékoztatást.