Alternatív terápiák

A gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia mellett számos alternatív terápia létezik, amellyel lelki egyensúlyunk megteremtéséhez nyújt segítséget. Az itt említett terápiák, módszerek csak egy szelete a modern társadalomban fellelhető lehetőségek közül. A pozitív pszichológia viszont egy feltörekvőben lévő módszer, melynek segítségével megváltoztathatjuk a világunkat, illetve azt, hogy hogyan is nézzük.

Pozitív pszichológia

A pozitív pszichológia a pszichológia egy újabb ága, melynek célját 2000-ben fogalmazta meg Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály: "Úgy véljük, hogy a pozitív emberi tevékenység pszichológiája fejlődése során tudományos megértésre talál, és hatásos beavatkozást fog jelenteni az egyének, családok és közösségek gyarapításához. A pozítív pszichológusok azt kutatják, hogy "találhatnak és táplálhatnak zseniket és tehetségeket", és "hogyan tehetik a normális életet még teljesebbé",[2], nem csak a mentális betegségek kezelésével. A pozitív pszichológia térnyerésének célja ugyanakkor nem a hagyományos pszichológia leváltása, hanem annak kiegészítése.

pozitív gondolkodás A pozitív pszichológia annak tudományos tanulmányozásával, hogy mi az, ami sikerült, nem pedig az, ami kudarcot vallott mind az egyének, mind a közzösségek szintjén, a tudomány reneszánszát várja. Az újfajta megközelítés nagy érdeklődést váltott ki a témában, 2002 körül, egyetemi órák keretében Martin Seligman, Michael Frish és mások is pozitív pszichológiát kezdtek el tanítani. 2006-ig csupán csekély érdeklődés mutatkozott a nagyközönség részéről, amikor is ugyanezen témakörben egy Harvard Egyetemi kurzus különösen népszerűvé vált.

Több humanista pszichológus-mint például Abraham Maslow, Carl Rogers, és Erich Fromm-dolgozott ki elméletet és gyakorlatot az emberi boldogságra vonatkozóan. Ezen humanista pszichológusok elméletei az emberek kivirágzásáról manapság empirikus támogatásra találtak a pozitív pszicholgusoknál. Közben a pozitív pszichológia több irányba is elmozdult.

Általános áttekintés

A téma néhány kutatója leszögezi, hogy a pozitív pszichológia felvázolható három, egymással átfedésben lévő kutatási területtel: 1.A kellemes élet, vagy az "élvezetes élet" kutatása azt vizsgálja, hogy az emberek hogyan tapasztalják, tervezik, és ízlelik meg optimális esetben a pozitív érzéseket és érzelmeket, melyek a normál élet részei (pl. kapcsolatok, hobbik, érdeklődés, szórakozás, stb.). 2.A jó életről szóló tanulmány, vagy az "elfoglalt élet" az alámerülés, elmélyedés és folyam előnyös hatásait vizsgálja, amit az egyén akkor érez, amikor optimálisan elfoglalja magát elsődleges tevékenységeivel. Ezeket az állapotokat akkor érezni, amikor pozitív kapcsolat van az egyén erősségei és a feladat között, amit végez, vagyis amikor biztosan érzi, hogy a feladatot, amivel szembesült, el tudja végezni.

Pozitív pszichológia(Kapcsolódó elképzelést lásd, önhatékonyság) 3.Az értelmes élet vagy "kapcsolódó élet" vizsgálata arra kiváncsi, hogy honnan származik az egyének pozitív jóérzése, valahova való tartozása, a dolgoknak történő értelem adása és az a cél hogy valami önmagunknál nagyobb és állandóbb dolog részesei és hozzájárulói legyünk (például a természet, társadalmi csoportok, szervezetek, mozgalmak, hagyományok, hitrendszerek).

Ezek a kategóriák úgy tűnik, széles körben nem vitatottak, és nem elfogadottak a kutatók által az alatt a 12 év alatt, ami alatt ez az akadémiai terület létrejött.

A visszafordító hatás

A "pozitív érzelmek visszafordító hatása" címmel megjelent cikkében Barbara Fredrickson és társai azt feltételezik, hogy a pozitív érzelmek visszafordítják a negatív érzelmek keringési hatásait. Amikor az emberek stresszesek, a szívritmusuk, vércukor szintjük, immunellenállásuk és egyéb alkalmazkodó képességük megnövekszik, az azonnali reakcióhoz szükségesen optimalizálva. Amennyiben a stressz elmúlásával az egyének nem kontrollálják ezeket a változásokat, az betegséghez, keringési rendellenességhez és megnövekedett halálozáshoz vezethet. Mind a laborvizsgálatok, mind pedig a kérdőíves kutatások azt bizonyítják hogy a pozitív érzelmek segítenek a korábban stressz alatt álló embereknek a pszichológiai alapszintjükre relaxálódni.

Emelkedettség

Az utálat több évnyi kutatásának eredményeképp a Virginiai Egyetem professzora, Jonathan Haidt és mások annak ellentétét kezdték el tanulmányozni, és megalkották az "emelkedettség" fogalmát. Az emelkedettség egy erkölcsi érzelem, és kellemes érzés. Magával vonja a morális cselekvésre való törekvést, és a "jócselekedetet"; mint érzelem, biológiai eredetű, és néha a mellkas kitágulásának érzésével, vagy a bőrön érezhető bizsergéssel jellemezhető.

Szélesít és épít

A pozitív érzelmek szélesít és épít elmélete azt sugallja, hogy a pozitív érzelmek (pl. boldogság, érdeklődés, megérzés)kiszélesítik az egyén öntudatát és az újszerű megismerésére való hajlandóságát, sokszínű és próbálkozó gondolkodását és tevékenységét. Idővel ez a kiterjesztett viselkedési készlet készségeket és erőforrásokat képez. Például egy tájképpel kapcsolatos kíváncsiság értékes navigációs képességgé válik; egy idegennel való kellemes kapcsolat támogató barátsággá válik; a cél nélküli fizikai játék gyakorlássá és fizikai kiválósággá válik. Ez ellentétben áll a negatív érzelmekkel, melyek szűken behatárolt, túlélésre összpontosító cselekvéseket produkálnak. Például az aggodalom mint negatív érzelem a sajátos harcolj vagyis fuss válaszhoz vezet, az azonnali túlélés elérése érdekében.

Erősségek és erények

A Személyiség erősségei és erényei (CSV) című kézikönyv továbbfejlesztett változata a kutatóközösség részéről az első próbálkozás az emberek pozitív pszichologikus jellegzetességeinek azonosítására és osztályozására. Ahogy A mentális betegségek diagnosztikus és statisztikus kézikönyve (DSM) az általános pszichológiát, a CSV az elméleti keretet szolgáltatja, ezzel segítve az erősségek és erények megértését és a pozitív pszichológia számára gyakorlati alkalmazások fejlesztését. A kézikönyv az erény hat osztályát azonosítja (azaz, "alap erények"), huszonnégy mérhető, személyiségre jellemző erősségből kiindulva.

A CSV bevezetése alapján ezt a hat erényt a kultúrák jelentős része, a történelem során jónak tartotta, ezek a jellegzetességek gyakorlóiknál a boldogság növekedéséhez vezettek. Számos fenntartás és figyelmeztetés ellenére az egyetemlegesség érzése arra utal, hogy a pszichológia kutatások körének szellemi jólétre vonatkozó kiszélesítése mellett a pozitív pszichológia irányainak vezetői megkérdőjelezik a morális relativitást, és szerintük "evolucionálisan fogékonyak" vagyunk bizonyos erényekre, mely erényeknek biológiai alapjuk van.

A Komédiásokat a humor mestereinek tartják

Ezeknek az erényeknek és erősségeknek a felépítése a következő: 1.Bölcsesség és tudás: kreativitás, kíváncsiság, nyitott gondolkodás, tanulás szeretete, távlatok, innováció 2.Bátorság: bátorság, kitartás, becsületesség, életerő 3.Emberiesség: szerelem, kedvesség, társas intelligencia 4.Igazságosság: állampolgárság, becsületesség, vezetés 5.Mértékletesség: megbocsátás és könyörületesség, alázatosság, óvatosság, önkontroll 6.Kitűnőség: a szépség megbecsülése és kiválóság, hála, remény, humor, spiritualitás

Az erények fenti öt kategóriába történő besorolása vitatott. A 24 azonosított erősségpontosabban besorolható lehet három vagy négy kategóriába: szellemi erősségek, személyek közti kapcsolatok erősségei és az önmegtartóztatás erősségei vagy másképpen személyek közti kapcsolatok erősségei, bátorság, életerő és óvatosság

Pozitív tapasztalatok

Figyelmesség A figyelmesség az újdonság aktív kereséseként definiálható, de úgy is meg lehet határozni, mint nem ítélkező, nem versengő, elfogadó, türelmes, megbízható, nyitott, érdeklődő és elengedő. Előnye a csökkent stressz, aggodalom, depresszió és krónikus fájdalom.

Flow, az áramlat

A flow, vagy a bevonódottság állapota intenzív koncentrációval, az éntudatosság hiányával, a helyzet feletti kontroll érzésével jellemezhető, valamint azzal az érzéssel, hogy "az idő csak úgy elrepült". A flow (áramlat-élmény) egy belső jutalmazó tapasztalat, és segíthet az egyén céljainak elérésében (pl. megnyerni egy játékot), vagy készségek fejlesztésében (pl. jobb sakkjátékossá válni).[24]

Spiritualitás

A spiritualitást a szellemi egészséggel, az anyagi megélhetés irányításával, családműködéssel, szülőséggel és együttműködéssel azonosítják. A spiritualitás az élet céljának és értelmének megtalálásához is vezethet. A spiritualitás előnyeiről szóló kutatás ugyanakkor legtöbbször keresztmetszeti kérdőíveket használó tanulmányokra korlátozódik.

Fényterápia

fényterápia A fényterápiának első úttörője Jakob Lorber volt, aki A napfény gyógyító ereje c. könyvében beszámolt a napfénnyel történő kezelés eremdényeiről. Majd később Niels Ryberg Finsen volt az első, aki tudományosan is kidolgozta a fényterápiát, ő volt az, aki mesterséges fénnyel kezelte a bőrtuberkolózist.

Rudolf Steiner okkultista, filozófus, tanár és vallási vezető felvetette, hogy minden szín egyfajta spirituális erővel bír és állította, hogy a XXI. században szerepet kap majd a fényterápia az orvostudományban.

A fényterápia története ezek után még hosszú utat tett meg a mai verziójáig. Mester Endre lágy lézerfény terápia sebgyógyítás terén és dr. Fenyő Márta a polarizált fény szintén kötőszöveti betegségek alkalmazására kutatta.

John Stephenson állítása szerint - a polarizált fény erősíti az immunrendszert, és hatékony a sebgyógyítás, bőrbetegségek és visszér problémák kezelése terén.

A fényterápiát napjainkban számos betegség kezelése céljából alkalmazzák, mint szénanátha, depresszió, bőrbetegségek.

A fényterápiát nem csak egyes szolgáltatóknál lehet már igénybe venni, hanem lehet kapni speciális eszközt amivel otthon is tudjuk kezelni magunkat, és amely eszköznél lehetőség van különféle színek alkalmazására.

Jóga

lélek A modern jóga gyakran tartalmaz a hinduizmusból származó tradicionális elemeket, mint például az erkölcsi és etikai alapelveket, a test megerősítésére és jó állapotának megőrzésére szolgáló pózokat (az úgynevezett ászanákat vagy más néven tartásokat), a spirituális filozófiát, a guru által történő útmutatást, a mantrák (szent szótagok) ismételgetését, a légzés szabályozását és az elme meditációval történő elcsendesítését. Ezeket az elemeket általában adaptálják a nem hindu jógik számára.

A jóga mindennapos gyakorlása önmagában is hasznos. Javítja az egészséget, jó közérzetet teremt, mentális megtisztulást hoz és az életminőség javulását eredményezi. A jóga szakértője megtapasztalhatja a számádhit, az elmélyült meditációt, amely eksztatikus élménnyel jár.

A jóga céljait a különböző tradíciók értelmében többféleképpen magyarázzák. A teista hinduizmusban a jóga az az eszköz, amellyel az ember közelebb kerülhet istenhez és amely hozzásegítheti őt az istennel való egyesüléshez. A buddhizmus, amely nem tartja lényegesnek a teremtő istenben történő hitet, a jógában látja az utat a bölcsesség, a könyörületesség és a megértés felé. A nyugati kultúrák, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek az individualizmusra, a jógát az önismeret fejlesztésére és a különböző életszemléletek egyesítésére használják. A hindu jógában az önfelismerést és a megvilágosodást hasonlóan értelmezik, úgy tartják a jóga gyakorlása által feltárul az én isteni természete.

A jóga végső célja a megszabadulás (móksa) elérése, amely által a lélek kikerül a születés és a halál körforgásából (szamszara). A jóga által uralható a test, az elme, továbbá az érzelmek és a vágyak. Fokozatosan vezet el a lét igazi természetének megismeréséhez. A jógi akkor éri el a megvilágosodást, amikor tudata megszűnik és megtapasztalja az egyesülés örömét. Az egyesülés a védánta filozófia szerint történhet a egyéni lélekkel (Átmannal) vagy a mindenhatóval (Brahmannal), a teista hinduizmusban és a buddhizmus bizonyos formáiban pedig valamely istennel vagy istennővel. A megvilágosodás a korlátozott ego pusztulásához és az univerzum egységes természetének felismeréséhez vezet.

Habár az átlagember távol áll a megvilágosodástól, a jóga képes elvezetni a spirituális tudatossághoz, illetve a könyörületességhez és a megértéshez. A jóga ugyan erősen kötődik a hinduizmushoz, művelői mégsem tekintik vallásnak, és miközben tartalmaz olyan gyakorlatokat, amelyek a vallásos emberek számára hasznosak, alkalmazható azok számára is akik nem vallásosak.