Fázisok

A bipoláris zavar nagyon sokszínű betegség. Gyakorlatilag az emberi hangulathullámzások teljes skáláját beterítik, azonban a nem bipoláris személyek nem időznek el ezen hangulati fázisokban, mint a bipolárisok.

Depressziós fázis

A mániás fázisban a beteg nincs belátással, nem fogja fel állapotának veszélyeit, inkább élvezi saját aktivitását. Ezzel szemben a depressziónak nagyon is tudatában van minden érintett, és amint említettük; a bipoláris zavar depressziós fázisának tünetei lényegében megegyeznek a normál depressziónál észlelhetőkkel.

Jellemző, hogy mivel a konkrét okot szakember és laikus esetében egyaránt homály fedi, természetes reakcióként a beteg megpróbálja állapotát ráfogni valamilyen logikusnak tűnő körülményre.

Depressziós fázis Ez azért nem szerencsés, mert ezzel késlelteti azt, hogy segítség után nézzen, hiszen természetesnek tartja rossz hangulatát, ha valóban lehangoló események részese volt az elmúlt időben. Pedig a depressziónál - mint tudjuk- valójában nem erről van szó.

Depresszió és a bipoláris betegség depressziós fázisában sajnos jellemző, hogy a betegek az öngyilkosság felé fordulnak. Bár a mániás fázisban is jelen vannak a beteg gondolatai között az öngyilkossággal foglalkozók, komolyra és a tettekig vivő elhatározásig szinte mindig a depressziós fázisban fordul a helyzet.

A legveszélyeztetettebbek ebből a szempontból a klasszikus bipoláris betegségben szenvedők, ahol a fázisok nagy hangulati kilengéseket hoznak magukkal.

A hangulat az egyén tudatát, egész tevékenységét tartósan befolyásoló érzelmi állapot. A hangulatzavar az egyik leggyakoribb pszichiátriai tünet együttes. Minden ötödik ember egyszer élete során átesik egy depressziós perióduson. Egy egészséges ember hangulata az időjárás, események ill., egyéb stresszorok behatása alapján széles skálán mozoghat. A hangulatzavarok során a hangulat tartósan valamely szélső irányba tolódik. Két szindrómában nyilvánulnak meg: depressziós és mániás tünetcsoportban.

Depressziós fázis Nagy általánosságban a mindenre kiterjedő gátoltság a jellemző a depresszióban szenvedőknél. Az egyik leggyakoribb tünet az alvászavar. Depresszív tünetek: szomorúság, lehangoltság, tehetetlenségérzés, önvádlások, elkeseredettség. A legkönnyebb feladatok is erőfeszítést igényelnek. A koncentráció és a figyelem csökken, memóriazavar és pesszimizmus alakul ki. Beszéde lassú, hezitáló és tartalmilag elszegényedett. A páciensnek magáról és a világról negatív képe van.

Súlyosság szerinti felosztás

- Enyhe depresszió - tünetek szenvedést okoznak, de nem befolyásolja annyira

- Mérsékelt depresszió - jelentős nehézséget jelentenek a mindennapi dolgok

Depressziós fázis - Súlyos depresszió pszichotikus tünet nélkül - képtelen elvégezni a szokásos tevékenységeket

- Súlyos depresszió pszichotikus tünetekkel
- depressziós tünetek mellett hallucinációk jelentkeznek és közelgő katasztrófa érzése

Hangulatzavarok oka még nem ismert. Organikus, genetikai, szociális és pszichológiai faktorok is szerepet játszanak kialakulásában. A személyiségjegyek közül a szorongáskészenlét és a kényszeresség hajlamosít depressziós és bipoláris hangulatzavar kialakulására. Az énerősítő tényezők, a szociális támasz és az intim kapcsolatok hiánya a depresszió kialakulását szintén elősegíti.

Kevert fázis

A bipoláris zavar vonatkozásában a kevert fázis egy olyan állapot, ahol a mánia és a klinikai depresszió tünetei egyaránt jelen vannak.

(pl.: nyugtalanság, szorongás, agresszivitás, zavarodottság, kimerültség, álmatlanság, ingerlékenység, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, félelem, paranoia, üldözéses téveszmék, felgyorsult beszéd, rohanó gondolatok és dühroham). A kevert fázisok többnyire a legkevésbé stabil fázisok (negatív hangulatok könnyen megjelenhetnek, de hamar el is múlhatnak) magukban foglalhatnak pánik rohamokat, rombolási hajlamot és öngyilkossági kísérletet.

Egy hosszabban tartó kevert fázisban a beteg érzelmi fájdalma olyannyira súlyosbodhat, hogy egy pont után fizikai fájdalommá válik, mely sok beteget öncsonkításra késztet, mint vágás, égetés, vagy más önmaguknak fájdalmat okozó tett, kizárólag azért, hogy elvonja a figyelmüket az érzett fizikai vagy érzelmi fájdalomtól.

Mániás fázis

Alaptünet a megnövekedett önértékelés, az emelkedett hangulat és a fokozott aktivitás. Gátlástalan, izgatott, időnként impulzív, hiperaktív, előfordul, hogy fenyegetővé, támadóvá válik. Beszéde gyors, hangos, bőséges. A mániás pácienst minden érdekli, mindennek örül. A felfogása gyors, de felületes, pontatlan. Mindenre képesnek érzi magát.

Súlyosság szerinti felosztás

Hipománia - a páciens úgy érzi mind fizikailag, mind szellemileg hatékony, túlzottan barátságos

Mánia pszichoszomatikus tünetek nélkül - az eufóriás hangulatot ingerlékenység, agresszió szakítja meg

Súlyos mánia pszichoszomatikus tünetekkel - a folyamatos beszédkényszer miatt nem lehet érteni a beszédet

Mániás stupor - ritka, a páciens mozdulatlan, nem beszél, arca vidám.

A mániás fázisban a beteg mindent a szokásostól eltérően csinál, gyorsabban cselekszik, gazdagabb a mimikája, felgyorsul a beszédtempója. A beteg sokszor megállás nélkül beszél, a gondolatok egymásutánisága a felismerhetetlenségig folyik össze.

Magatartása azért aggasztó, mert reális veszély a kontrollvesztés, azaz hogy kritikátlanul és felelőtlenül dönt helyzetekben. Figyelme csapong, sok mindenbe belekezd, de semmit sem csinál végig. Úgy érzi, tombol benne az energia, semmi sem állíthatja meg.

Sajnos az ilyen fellángolások azonban rendre kudarcra vannak ítélve, mert a tervek irreálisak, és amikor az egyén belekezd álmai megvalósításába, pl. irdatlan vásárlásokba bocsátkozik, költekezni kezd, adóssága gátját szabja a vállalkozás sikerének.

Az esetek nagy részében a mániás fázisban a beteg hangulata kifejezetten jó, máskor jellemző lehet valamilyen ingerlékenység. Ilyenkor minden a beteget valamelyest "kordában tartani" vagy fékezni szándékozó próbálkozásra ingerülten, hevesen, energikusan reagál.

A kritikai készsége ezzel párhuzamosan csökken: viselkedése és öltözködése feltűnő, beszéde harsány, trágár, igen gyakran előfordul, hogy szokatlan kapcsolatokat kezdeményez illetve tart fent. Viselkedése gyakran kihívó, erotikus.

Optimizmusa és magabiztossága túláradó, ítélő-és tervezőképessége kritikán aluli. Önmagát rendszerint túlértékeli, súlyos nagyzásos téveszmék kerítik hatalmába saját képességeit és hatalmát illetően. A gondolkodás is felpörög, a gondolatrohanást a beszéd néha szinte képtelen követni. Étvágya megnő, azonban rengeteg elfoglaltsága miatt gyakran eszébe sem jut enni. A beteg szeme csillog, pupillája tág, keze remeg. Szexuális késztetése megnő, amely a kritikátlanság mellett veszélyes helyzetekbe sodorhatja.

Az izgalmi szint növekedésével járó jeleket észleljük a fizikai síkon is. A beteg alvásigénye szélsőséges esetekben akár a napi 2-4 óráig is csökkenhet, amely határtalan fáradhatatlansággal párosul. A csökkent alvásigény és megnövekedett alkotói készség jellemezheti. A közepes mániás állapot kóros volta már egyértelmű a környezet számára. A súlyos mániás állapotban a hiperaktivitás, a kritikátlanság, és az agresszivitás dominál.

A határtalan öröm nincs arányban a beteg életkörülményeivel, ennek ellenére gyakori, hogy hatalmas pénzösszegeket költ - a hozzátartozók általában ekkor fordulnak orvoshoz. A mániás beteg szándéka, késztetése könnyen tettbe fordul, ezért esetenként nemcsak erkölcsi, hanem etikai vagy jogi normákat is sért.

A mánia tünetei súlyosságuk szerint széles skálán mozognak. A hipománia - az enyhe mánia - esetenként kezelést sem tesz szükségessé: hangulati emelkedettség, fokozott teherbírás, csökkent alvásigény és megnövekedett alkotói készség jellemezheti. A közepes mániás állapot kóros volta már egyértelmű a környezet számára. A súlyos mániás állapotban a hiperaktivitás, a kritikátlanság, és az agresszivitás dominál. A belátás hiányából fakad, hogy a jó hangulat ellenére a környezetre sem tesznek jó benyomást a mániás szakaszok, és a kontrollvesztés miatt általában ilyenkor van szükség arra, hogy a beteget sürgősségi kényszerrel utalják be kórházba. A mániás önszántából ritkán fordul orvoshoz.

A mániás szakasz általában hirtelen kezdődik, időtartama 2 héttől egészen 4-5 hónapig is tarthat.

Hipománia

Hihetetlen energia, cselekvési kedv, élénkség, jókedv jellemzi őket. Közösségben gyorsan középpontba kerülnek,mániás fázis bár felületessek, nem kételkednek önmagukban, hatalmas erőfeszítésekre képesek, általában semmi nem állíthatja meg őket.

A hipomán személyiségnek ezek a tulajdonságai intenzifikálódhatnak, így jön létre a hipomán szimptóma,mely emelkedett de labilis hangulat

-megnövekedett terjedelmű és sebességű beszéd

-megnövekedett motoros aktivitás.

A hipomán könnyen beszél, jókedvűen humorosan és vég nélkül, gyakran tartalmatlan, felületes, asszociatív leágazásokkal, elfelejtett , befejezetlen gondolatok, csapongó stílus jellemzi

Az egész ember kicsit fura, túl intim, túl személyeskedő,viccelődő, folyton humorizál, de nem odaillően. Ha nem figyelnek rá, ingerlékennyé válik, impulzívvá, kontrollálhatatlanná, túl tolakodóvá.

Túl sok ékszer Az akut mániás szakaszban ezek még intenzívebbeké válnak: a konvencionális magatartást teljesen felrúgják, idétlenkednek, egzaltáltak, minden helyzetben nonkonformak, gyakori az italozás, ami persze az amúgy is laza fékrendszert még tovább lazítja, ebből fakadóan megszűnnek a határok, haverkodnak, szexuális kapcsolatokat kezdeményeznek egyszóval végtelenül kritikátlanok.

Ez megjelenik a viselkedésükben, öltözködésükben csupa "fux", csupa csicsa, exhibicionistákká válnak, minden szemérem megszűnik Egyáltalán nincsenek tekintettel másokra, de saját érdekeiket is semmibe veszik, nincsenek tisztában jogaikkal, kötelességeikkel, de szükségleteikkel sem. Egyik tevékenységből a másikba csap át, de nem fejez be semmit sem, beszéde fellazult, váltogatja a gondolatokat, gyakoriak a szleng kifejezések, inkoherens.

Ha valamilyen reális problémával találja magát szemben, könnyen elsírja magát, majd másik pillanatban nevet az egészen, vagy heves düh kitörése lesz. Minden impulzusát kifejezi szavakban vagy cselekvésben de gyakran mindkettőben. Ennek az állapotnak a legsúlyosabban zavart foka a deliriózus mánia, ez fokozatosan is kifejlődhet, de hirtelen is kialakulhat. Minden eddigi szimptóma megjelenhet, de a legextrémebb formában. A páciens teljesen kontaktus képtelen, beszéde inkoherens és állandóan és cél nélkül tevékeny mozgásban van. Előfordulhat, hogy vizeletét székletét nem képes szabályozni. Gyakoriak a hallucinációk, téveszmék, nem képes kooperálni.

A hipománia a mánia egy kevésbé súlyos fajtája, pszichózis előfordulása nélkül. A mánia sok tünete jelen van, de sokkal kisebb fokban, mint a mániás epizódnál. A hipomániás emberek általánosan úgy jellemezhetőek, mint energikus, euforikus személyek, túláradó ötletekkel, akik sokszor igen magabiztosak és karizmatikusak.

A kiteljesedett mániával ellentétben képesek az összefüggő, logikus gondolkodásra, így képesek megállni a helyüket a mindennapi életben.

Diagnosztikai kritériumok

A. Egy vagy több hangsúlyozottan élénk, közlékeny vagy ingerlékeny hangulattal jellemezhető periódus. A túl élénk vagy irritált hangulat a betegség kiemelkedő és állandó jellemzője, bár összefolyhat depressziós hangulattal.

B. Időtartama legalább egy hét, amely alatt a következő szimptómák közül legalább 3. Vagy ha csak ingerlékeny akkor 4.- nek jelen kell lenni növekvő aktivitás, társasági, munka, szexuális, vagy nyugtalanság. Szokásosnál több beszéd, beszédkényszer. Gondolatrohanás, vagy az a szubjektív élmény a gondolatok versengenek.4.Önértékelési infláció, grandiozitás érzése, esetleg téveszme.5.Csökkent alvásigény. Zavartság, figyelemzavar. Szélsőséges mértékű olyan tevékenység, aminek nem ismeri fel káros voltát, pénz költés, mulatozás, kritikátlan szexuális viselkedés, esztelen üzleti szerződések, vakmerő autózás.

C. A következők közül egyik sem dominálja a képet amikor az affektív szindróma nincs jelen. 1.hangulattal nem kongruens téveszmék, hallucinációk.2.Bizarr viselkedés. SCH, paranoia,SCH-id, paranoid kórformák kizárhatók.

E. Organikus zavarra nem vezethetők vissza.