Az okok

A depresszió és a mániás depresszió egyaránt összefüggésbe hozható az agyműködés fiziológiájával és kémiájával. A hangulatbetegségben szenvedők esetén az agy kémiai egyensúlyát fenntartó mechanizmusok kibillennek, s az egyensúlyhiány eredményeképpen tompultság vagy ingerültség lép fel.

Mi az oka?

Az alap általában a genetikai sérülékenység, azaz az illető génállományában a betegség kódolva van. Környezeti faktorok hatására az illető úgymond sérülékenyebbé válik a betegség megjelenésére nézve.

Ez abból áll, hogy az agy könnyebben kerül a túlaktiváltság vagy a lehangoltság (mánia) illetve (depresszió) állapotába. Néha az agy különböző részei különböző állapotban lehetnek (kevert állapot) egyidőben. Különböző stresszfaktorok hatására aztán a betegség manifesztálódik, azaz a tünetek megjelennek és kibontakozik a depresszió vagy mánia.

Mik lehetnek ezek a stresszfaktorok?

Alvás és napritmus változások. Éjszakai műszak, munka. - Alkohol vagy droghasználat. - Stressz a munkahelyen, és szabadidőben anélkül, hogy az egyén kipihenné magát. - Magas, azaz túlzott kritika, ellenségesség és túlzott részvétel a hozzátartozók körében.

A tendencia az, hogy a betegség rosszabbodik az idő előrehaladtával, amennyiben a beteg nem kap megfelelő kezelést (pl. lítiumot). A Lítium olyan géneket aktivál, amik sejtvédő fehérjék produkcióját fokozzák. Az agysejtek erősebbek és stabilabbá válnak. A sérülékenység a bipoláris betegségre nézve csökken (neuroprotektív hypotézis). A modern kezelés gyógyszeres, pszichológiai, és pszichopedagógiai részből tevődik össze.

A depresszióra vagy a mániás depresszióra való hajlam nyilvánvalóan örökletes. Nagyon gyakori, hogy a depressziós vagy a mániás depressziós beteg családjában több hasonló zavarral küszködő hozzátartozót is találunk.

Ezen túl az élet, a körülmények, különösen a kora gyermekkori fejlődés idején, szintén elősegíthetik a depresszió kialakulását. Egyes kutatások szerint kapcsolat fedezhető fel a depresszió és az anya-figura korai elveszítése vagy a vele való kapcsolat elégtelensége között.

Más elméletek a negatív gondolkodás és a depresszió összefüggésére mutatnak rá.

A kutatók sem tudnak egyértelmű választ a betegség kialakulására! A bipoláris zavar okai mindmáig nem tisztázottak, azonban számos elmélet született a betegség feltételezett hátteréről. A XX. század második felében több olyan elgondolás született, amely biológiai tényezőket tett felelőssé.

Reflektorfényben a genetika

A genetikai tényezők szerepére az hívta fel a figyelmet, hogy a bipoláris zavarban szenvedő emberek rokonai között 5-25%-ban fordul elő a megbetegedés. A biológia és a genetikai azonban annál kecsegtetőbb eredményekkel szolgál. Mint azt a major depresszió esetében is leírtuk, a kutatók a szerotoninnak - egy idegrendszeri vegyületnek - a csökkent szintjét találták a depressziós betegeknél. A várakozásokkal ellentétben azonban a mániás fázisban szintén alacsony szerotonin szinteket mértek. Ezek az eredmények látszólag ellentmondásosak, azonban a biokémia atyjainak - úgy tűnik - mégis sikerül megmagyaráznia a szerotonin elméletet: feltételezésük szerint az alacsony szerotonin szint előkészíti a terepet a hangulatzavar számára, és egy másik idegi jelátvivő anyagtól függ, hogy depresszió vagy mánia alakul-e ki. Genetika

A kutatók egy másik csoportja a nátriumionokat vette górcső alá: kísérleteik szerint a központi idegrendszerben nem megfelelő az ionáramlás. Az elmélet szerint a nátriumionok áramlásának zavarai okozhatják a szélsőséges hangulati ingadozást: a túl erős "aktivitás" az idegsejtek szintjén mániához vezet, a lusta jelátvezetés pedig a depresszió tüneteit hozza létre. A reflektorfény az utóbbi időben egyértelműen a genetikai kutatásokra irányult. A családfakutatások alapján a bipoláris zavarban szenvedő személyek rokonainál sokkal gyakrabban fordul elő a betegség.

Míg az átlag népesség 1%-a lesz mániás depressziós, addig annak az esélye, hogy egy beteg egypetéjű ikerpárja is megbetegedjen, 70%. Ha ez az arány 100%-os lenne, akkor egyértelműen genetikai hátteret kellene feltételezni, így azonban bizonyos, hogy a betegség kialakulásában több tényező játszik közre. Az eddigi eredmények szerint feltehetően az X kromoszóma egyik génjének rendellenességéről lehet szó, azonban a genetikusok eddig még nem találták meg a hiba pontos forrását. A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a betegséget genetikai rendellenességek kombinációi hozzák létre. A legtöbb kutató és orvos azonban úgy véli, hogy számos tényező járul hozzá a depresszió vagy a mániás depresszió iránti sérülékenység kialakulásához.