Az 1208 páciens adataira és állatkísérletekre alapozott eredményeket a The American Journal of Psychiatry című szakfolyóiratban ismertették.

    
Markus M. Nöthen, a Bonni Egyetem professzora elmondta: az NCAN jelű génről ismert volt, hogy alapvető szerepet játszik a bipoláris zavarban, mostanáig azonban nem tudták, hogy ez pontosan mi. 

A kutatók a mannheimi Mentális Egészség Központi Intézete munkatársaival együttműködve 1208 bipoláris zavarral élő páciens genetikai adatait és tüneteik leírását elemezték a tanulmány első fázisában. 

A páciensek klinikai adatait értékelve jutottak arra a megállapításra, hogy az NCAN jelű gén igen szoros összefüggésben van a mániás epizódok megjelenésével, de nincs kapcsolatban a depressziós tünetekkel.    

A tanulmány következő fázisában olyan génmódosított egereket hoztak létre a Bonni Egyetem molekuláris pszichiátriai intézetének kutatói, melyeknél hiányzott az NCAN gén. Ezeknél az egereknél nem tapasztaltak depresszióra utaló jeleket, annál több tünete volt viszont a mániás viselkedésnek: túlzottan aktívak voltak, több kockázatot vállaltak, jutalomkeresésük részeként pedig mértéktelenül ittak a nekik kínált cukoroldatból.   

A következő szakaszban a mániás egereknek lítiumot adagoltak, amely szert az embergyógyászatban is alkalmazzák a bipoláris zavarral élők kezelésében. Kiderült, hogy a lítiumadagolás teljesen megszüntette az állatok hiperaktív viselkedését, ami arra utal, hogy valóban ugyanarról az NCAN génről van szó az emberi bipoláris zavar és a génmódosított egereknél tapasztalt mánia esetében.    

Az NCAN jelű gén hiányában nem termelődik egy fehérje (a neurocan), ennek a molekuláris zavarnak a következménye a génmódosított egerek mániás viselkedése - idézte Andreas Zimmer kutatásvezetőt a Science Daily című ismeretterjesztő portál. A kutatók további vizsgálatokat terveznek az egérmodellen, melyeknek eredménye lehet a mánia kezelésére szolgáló új szerek kifejlesztése.