A városvezető azt írta: a szocialisták ahelyett, hogy belenyugodnának, hogy álláspontjukkal "rossz pályára" tévedtek, egyre "mérgesebb, önmaguknak is ellentmondó megnyilvánulásokkal zavarodnak bele az általuk kierőszakolt szituációba".    

Tarlós István kifogásolta, hogy az érintett politikusok nem látják be a probléma kettősségét, miszerint részben szociális-egészségügyi, részben igenis rendészeti kérdésről van szó. Bírálta, hogy a többségi érdeket az MSZP demagógnak tekinti, és értetlenséggel fogadják, hogy a város közösségi funkciókra kialakított létesítményeit nem lehet "teljességgel rendeltetésellenes célokra" használni.    

A főpolgármester úgy véli: az érintettek filozófiájukkal a hajléktalanok érdekei ellen dolgoznak. Kifogásolta az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásával összefüggő fejtegetéseket is, a szakmai adatokra hivatkozva azt írta: legalább 86 skizofrén beteg került az utcára, vagyis a szocialisták által hivatkozott infrastrukturális problémát úgy oldották meg, hogy szélnek eresztették az érintetteket.   

A városvezető álláspontja szerint a "lakhatás" jogának követelése nem értelmezhető, senki nem vitatja, hogy bárki lakást vegyen vagy béreljen, de épületek - és különösen veszélyes épületek - "anarchisták által támogatott önkényes elfoglalása", illetve a lakhatási jog között nem lát összefüggést. "Alantas elhatározás a hajléktalanok - politikai haszonszerzés céljából történő - heccelése" - fogalmazott a főpolgármester.    Utalt arra is, hogy a szocialisták és a szabad demokraták húsz év alatt egyetlen szociális bérlakást sem építettek Budapesten, miközben most ezt követelik, továbbá támadják a hajléktalanszállókat, holott ők évtizedeken át legfeljebb azokban gondolkodtak.    

Kitért arra is, hogy a főváros mostani vezetése két év alatt hétszázzal emelte a férőhelyek számát, komfortosította a létesítményeket, gondoskodik az érintettek biztonságáról, foglalkoztatja őket, és egészségügyi központot hozott létre nekik. Tarlós István visszautasította, hogy nem vonják be a szakmai szervezeteket a munkába, mint írta, két kiemelkedően képzett szervezettel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és a Menhely Alapítvánnyal hajtják végre lépésről lépésre a programjukat.


Baráth Zsolt országgyűlési képviselő keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az OPNI hat évvel ezelőtti bezárása továbbra is szakmai, közbiztonsági, valamint ingatlan- és műemlékvédelmi kérdéseket vet fel, ezekkel kapcsolatban pedig a jelenlegi kormány felelőssége is felvetődik.     
Emlékeztetett arra: 2007-ben, a Gyurcsány-kormány döntése nyomán több mint 200-zal csökkent a pszichiátriai fekvőbeteg-férőhelyek száma az országban, 2010-ig pedig 13 százalékkal a fekvőbeteg-ellátásban kezelteké. Megnőtt a várakozási idő, különösen a gyermekellátásban - fűzte hozzá.     

Mint mondta, ezzel párhuzamosan jelentősen több öngyilkosságot követtek el, emellett romlott a közbiztonság az országban, miután "szélnek eresztették az ön- és közveszélyes betegeket". Őket Baráth Zsolt időzített bombáknak nevezte.     

Az ellenzéki politikus a budai épület állagának romlását is aggasztónak tartotta, és jelezte: műemléki jellegű hasznosítást tartana elfogadhatónak az egykori OPNI helyén. 


A hír két MTI hír összevonásával készült. Az oldal elhatárolódik mindennemű politikai véleménynyilvánítástól és politikai pártól.