Hogy ezeket a tényezőket külön vizsgálhassák, a Columbia Egyetem Mailman Közegészségügyi Tanszékének tudósai, Dr. Bruce Link vezetésével a Baseball Hírességek Csarnokába beiktatott sportolókat, Emmy-díjat nyert színészeket és választást nyert politikusokat, valamint velük szemben alulmaradt társaikat vizsgálták meg. Az eredmények szerint a nyertesek nem minden esetben jártak jól. A győzelem és a várható élettartam közti összefüggések volt, hogy pozitívak, volt, hogy negatívak és volt, hogy teljesen semlegesek voltak. Általánosságban azért elmondható, hogy a relatív státusznál fontosabb, hogy az ember jó lehetőségekkel és forrásokkal rendelkezzen.

Dr. Link és kollegái az alábbi jelenségeket figyelték meg a nyertesek és a vesztesek három csoportjában:

-Az Emmy-díjas színészek 2,7 évvel tovább éltek, mint azok, akik nem kaptak elismerést. Érdekes módon azonban az Emmy-díjas forgatókönyvírók 3 évvel kevesebbet éltek, mint a velük szemben alulmaradt társaik.

-A Baseball Hírességek Csarnokába beiktatott sportolók esetében az elismerés nem járt semmiféle előnnyel a várható élettartam szempontjából.

-A megválasztott elnökök és alelnökök átlagosan 5,3 évvel éltek kevesebbet, mint ellenfeleik. Bár a politikusok sok esetben bérgyilkosság áldozatai lettek, ez az összefüggés akkor is megmaradt, ha a gyilkossági tényezőt nem vesszük figyelembe.

"A relatív depriváció elmélete szerint a veszteseknek minden esetben hátrányban kellene lenniük a várható élettartam szempontjából, ezt azonban nem sikerült bizonyítanunk" - magyarázta Dr. Link. Sokkal valószínűbb, hogy a győzelem előnyei és hátrányai azokból a lehetőségekből és feszültségekből állnak össze, amiket a győzelem hoz magával. Egy Emmy-díj megnyerése például olyan karrierlehetőségeket jelenthet, amikhez másként nem lehet hozzájutni. A Baseball Hírességek Csarnoka azonban csak jelképes elismerés, nem változtat semmit a sportolók életén. A politikusok esetében a győzelem sokszor több veszéllyel jár (gyilkossági kísérletek, extrém stressz), mint előnnyel. Az Egyesült Államok huszadik századi vezetői átlagosan 1,9 évvel éltek kevesebbet az átlag amerikai lakossághoz képest.

"Kutatási eredményeink fontos kiegészítést jelenthetnek a relatív depriváció elméletéhez és az azzal járó egészségügyi egyenlőtlenségek magyarázatához" - foglalta össze Dr. Link. "A relatív depriváció bizonyos esetekben szerepet játszhat az egészségügyi állapot különbözőségeinek kialakulásában, de közel sem olyan fontos, mint a magas szociális-gazdasági státusszal együtt járó anyagi- és karrierlehetőségek."

A részletes kutatási eredmények az American Sociological Review online kiadásában olvashatók.