Vértesi Lázár, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola főtitkára a szakmai találkozó előtt az MTI-nek elmondta, az intézmény és a bécsi székelyű Közép-Európai Bioetikusok Társasága (Association of Bioethicists in Central Europe) közötti együttműködés öt évre tekint vissza. Első közös konferenciájukat Az élet kultúrájáért címmel 2009-ben szervezték, ezt azóta két másik követte: 2011-ben az öngyilkosságról, 2012-ben a családról és a társadalmi struktúrákról tartottak szakmai találkozókat.    

Vértesi Lázár hozzátette: a konferenciák témájául mindig Közép-Európára jellemző aktuális problémák szolgálnak. Az idén a társadalmi krízisre és a kiút lehetőségeire esett a választás. Teológusok, szociológusok, szociálpolitikusok és biológusok mondták el javaslataikat a krízisből való kilábalás lehetőségeiről olyan területeken, mint a vallás, a család, a kistelepülések, az öregség és az egészségügy.   

A konferencia nemzetközileg legmagasabban jegyzett résztvevőjeként Piotr Morciniec, az Opolei Egyetem morálteológusa tartott előadást A család mint a remény ambivalens jele - egy vágyott és veszélyeztetett érték címmel. Elmondta, a családra pozitív szemlélettel értékként tekinthetünk, napjainkban azonban gyakori a családdal kapcsolatos pesszimista szemléletmód: legtöbbször a család kríziséről beszélnek.   

A család jelenlegi fejlődésére, valamint működésére vonatkozó tények között megemlítette: a közösségi magatartás felőli elmozdulás az individuális értékek irányába hozzájárult a családtagok közötti partneri viszony fejlődéséhez, ugyanakkor gyengítette a családot mint intézményt. Ezzel magyarázható szerinte a válások és az élettársi kapcsolatok számának növekedése.     Kifejtette, hogy a család napjainkban is a remény jelének és értéknek tekinthető, hiszen a család maga az otthon, amely védelmet, biztonságot nyújt, amelyben önmagunk lehetünk. Hozzátette: nem ad szabadságot, de rabságot sem teremt.    

Piotr Morciniec lengyel közvélemény-kutatási adatokra támaszkodva azt mondta: bár a családdal kapcsolatban az utóbbi években egyre több vészjósló kijelentés hangzott el, az emberek túlnyomó többsége továbbra is a boldogságot, a lelki, szellemi beteljesülést látja benne, s életcéljának érzi a családalapítást. Éppen ezért Morciniec kijelentette: a jövőben az európai államok vezetőinek nagy hangsúlyt kell helyezniük a családpolitikára, a családok támogatására, hogy az emberek legkívánatosabb értéke a legjobb feltételek között működhessen tovább.    

Marek Lis - szintén az Opolai Egyetem képviseletében - a filmekről mint az emberrel, annak viszonyaival, helyzetével, problémáival és dilemmáival foglalkozó alkotásokról ejtett szót. Szerinte a népszerű filmekben, mint korábban az irodalomban, a közönség felfedezheti a reményről szóló beszéd iránti elkötelezettséget. "A filmekben olyan elemek szolgálhatnak a remény jeleként, mint a család és a barátok, akik nem hagyják magára az embert a magányosság, a pszichológiai nehézségek és a szociális problémák okozta kétségbeesésben" - mondta.