A Lancet orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint az 1915-ben születettek magasabb pontszámot értek el a kilencvenes éveikben elvégzett teszteken, mint az 1905-ösök ugyanebben az életkorban - tudósított az eredményekről a BBC hírszolgálata. A szakértők szerint az eredmények alapvetően a magasabb életszínvonalnak és az aktívabb szellemi életnek köszönhetők.
   
Az egész világon egyre többen élnek meg ilyen idős kort. Az Egyesült Államokban például az utóbbi három évtizedben megkétszereződött a kilencven fölöttiek száma.
   
A vizsgálat helyszínén, Dániában az 1895-ben, 1905-ben és 1915-ben születettek 30-30 százalékkal nagyobb eséllyel érték meg életük 10. évtizedét. Arról azonban kevés tanulmány szól, milyen életminőség vár rájuk ebben az életkorban.
   
Az odensei Dél-dániai Egyetem Kaare Christensen vezette kutatócsoportja 1998-ban megvizsgált minden, még élő, 1905-ben született dán lakost, összesen 3600, 92-93 éves férfit és nőt. Felmérték fizikai állapotukat, szellemi funkcióikat, a napi tevékenységek, a kinti séta és házon belüli közlekedés képességét, valamint a depresszióra utaló tüneteket.
   
Megismételték a felmérést 12 évvel később az 1915-ben születettek körében, összesen 2509, 94-95 éves embernél. Azt találták, ez utóbbi csoport mind a fizikai, mind a szellemi tevékenységek területén jobban teljesített, mint az 1905-ben születettek, még azután is, hogy figyelembe vették a javuló körülményeket, például az oktatás magasabb színvonalát.
   
"A két korcsoport eredményeinek összehasonlítása arra utal, hogy az 1915-ben születettek jobb testi-szellemi állapotban értek el ilyen magas kort, bár két évvel idősebbek voltak a vizsgálatkor, mint az 1905-ösök" - foglalta össze Christensen.
   
A kutatás arra a kérdésre igyekezett választ adni, vajon az idős kor az egészségügyi problémák hosszú éveit hozza-e magával, vagy az általános állapot javulhat az évek során az ebbe a korosztályba lépőknél.
   
"Úgy tűnik, az 1915-ben születettek értelmi funkciói lényegesen jobbak, mint az 1905-ben születetteké, még ha a változásokat, például a jobb oktatást számításba is vesszük. A dán kutatás adatai bíztatóak" - értékelte az eredményeket Tom Kirkwood, a Newcastle Egyetem vezető öregedéskutatója.
  
 (http://www.bbc.co.uk/news/health-23252763)