Amint azt a Psychological Science című lapban közzétett vizsgálat készítője, Francesca Gino, a Harvard Üzleti Iskola kutatója kifejtette, munkatársával abból a feltételezésből indultak ki, miszerint mind a kreativitás, mind a becstelenség hátterében az a filozófia áll, hogy "a szabályok arra valók, hogy megszegjük őket?. Hogy mindezt tudományosan is bebizonyítsák, Gino és Scott Wiltermuth, a Dél-Karolina Egyetem Marshall Üzleti Iskolájának szakembere olyan kísérleteket állított fel, melyek egyikében arra ösztönözték a résztvevőket, hogy csaljanak, a másikban pedig a kreativitásukat tesztelték.

Előbbiben számok közül kellett úgy összeválogatniuk párokat, hogy az összegük tíz legyen, és saját maguknak kellett beszámolniuk arról, hogy hány megoldást találtak, miközben arról nem tudtak, hogy a kutatók a valós teljesítményükkel is tisztában voltak, utóbbiban pedig három egy csoportba tartozó szó mellé kellett egy negyedik odaillőt keresniük.

A kísérlet végeztével a szakemberek megállapították, hogy az első kísérlet során az emberek 59 százaléka csalt, és ők többnyire azok közül kerültek ki, akik a második kísérlet során meglehetősen kreatívnak bizonyultak.

A szakemberek szerint az egyik oka annak, hogy a mai társadalomban olyan széleskörű a becstelen viselkedés, éppen az, hogy általa kreatívabbá válunk, a kreativitás pedig segít abban, hogy az erkölcstelen viselkedésünket mi magunk is egyedi módon ítéljük meg, így aztán további etikai határokat is készek vagyunk áthágni. Gino és Wiltermuth a közeljövőben arra készülnek, hogy kiderítsék, miként reagálnak az emberek arra, ha a becstelenség és a kreativitás az úgynevezett kreatív csalás formájában nyilvánul meg.

Eddigi eredményeik alapján ugyanis úgy gondolják, hogy a többség kevésbé ítéli el a csalókat, ha azok különösen kreatív módon követik el a csalást.