A kutatók ezt a most felfedezett állapotot anhedoniának nevezték el - ezt olyan emberekre használják, akik nem képesek semmiféle örömöt találni a zenében.

"Ennek az állapotnak a felismerése segíthet megérteni, hogy a zene miként hat az idegrendszerünkre - vagyis, hogy a hangsorokat miként alakítjuk át érzelmekké" - nyilatkozta Josep Marco-Pallarés, a Barcelona Egyetem munkatársa.

A tudósok korábban már találkoztak az anhedonia bizonyos formáival, miután összeállítottak egy kérdőívet, ami a zenei élmények különbözőségét volt hivatott megvizsgálni. A kérdőívet kitöltők között voltak ugyanis olyanok, akik bár más ingerekre átlagosan reagáltak, a zenére szinte egyáltalán nem voltak fogékonyak. Számtalan magyarázat létezhet azonban arra, miért lehetséges, hogy egyesek olyan kevéssé fogékonyak a zenére. Vannak például olyanok, akik azért nem szeretnek zenét hallhatni, mert nehezükre esik felfogni. Ezt az állapotot amusiának nevezzük. De az is lehetséges, hogy egyesek egész egyszerűen csak nem adtak eléggé pontos válaszokat a kérdésekre.

A mostani kutatás során a szakértők három tízfős csoportot vizsgáltak meg tüzetesebben. Az egyik csoportban csak zenebolondok voltak, a másikban átlagos zenehallgatók, a harmadikban pedig olyanok, akik nem találtak sok örömet a zenehallgatásban. A résztvevőket egyrészt a más ingerekre adott reakcióik, másrészt a zeneszeretetük alapján választották ki.

A csoportok tagjai két kísérletben vettek részt. Először egy zenei feladatot kaptak, aminek során be kellett számolniuk róla, mennyire élvezték a nekik lejátszott, amúgy kellemes zenéket. Másodjára pedig egy pénzügyi kísérletben vettek részt, aminek során gyorsan kellett reagálniuk, hogy valódi pénzt nyerjenek, vagy sikertelenség esetén veszítsenek. A jutalomközponthoz kapcsolódó idegi útvonalak mind a két kísérlet során aktivizálódtak, és mind a két esetben dopamin szabadult fel a résztvevők szervezetében.

A tudósok a kísérletek során folyamatosan figyelemmel kísérték a résztvevők borellenállásának és szívműködésének változásait.

Az eredmények teljesen egyértelműek: vannak olyan, egyébként egészséges és boldog emberek, akik nem élvezik a zenét és nem reagálnak úgy a hangsorokra, mint mások, annak ellenére, hogy tökéletesen képesek befogadni a muzsikát. Ezek az emberek normálisan reagáltak a pénzügyi jutalmazásra, ami arra utal, hogy a zenére való fogékonyságnak semmi köze a jutalomközpont egészséges működéséhez.

"Az a tény, hogy az emberek bizonyos típusú örömforrásokra teljesen érzéketlenek, sokat elárul a jutalomközpont működéséről - nyilatkozta Marco-Pallarés - Ez azt jelenti, hogy a jutalomközpontunk működése személyenként teljesen különböző lehet, és bizonyos ingereket is másként élhetünk meg."