Mi számít normálisnak?

Néha mindenki lehet ideges, feszült, például ha nyilvánosság előtt kell beszélnie, vagy ha pénzügyi nehézségei vannak. Egyeseknél azonban a szorongás mértéke olyan nagy lehet, hogy teljesen meghatározza az életét. Nem könnyű megkülönböztetni a hétköznapi szorongást a szorongásos betegségtől, de aki az alábbi tüneteket rendszeresen tapasztalja, nem árt, ha felkeresi az orvost.

Túlzott aggodalom

Az általános szorongásos zavar egyik jellemzője a mindennapi dolgok miatti túlzott aggódás. Akkor számít túlzottnak, ha a szorongás a hét több napján is fellép, hat hónapig is eltart, valamint ha zavarja a napi rutint és fáradtságérzettel párosul.

Alvászavarok

Ha valaki nehezen alszik el, vagy éjszaka felébred, számos testi és lelki betegség kísérőjelensége lehet, és nincs abban semmi különös, ha például egy vizsga előtt nem tud valaki aludni.
Ha azonban krónikussá válik az alváshiány, az éjszakai szorongás, az már betegségre utalhat.

Irracionális félelmek

Néha a szorongás nem általános, hanem nagyon konkrétan kapcsolódik egy bizonyos helyzethez vagy dologhoz, mint például a repüléstől, az állatoktól vagy a tömegtől való félelem.
Bár ezek a fóbiák bénítóan hatnak, nem mindig egyértelműek, csak bizonyos helyzetekben döbben rá valaki, hogy irtózik például a kígyóktól.

Izomfeszültség

A szorongásos zavart gyakran kíséri a szinte állandósult izomfeszültség - az állkapocs összeszorítása, a kéz ökölbe szorítása vagy más. A rendszeres testmozgás jót tesz az izomfeszültségnek, de az kiújulhat, ha valami miatt abba kell hagyni az edzést.

Krónikus gyomorpanaszok

A szorongás az agyban kezdődik, de igen gyakran nyilvánul meg testi tünetekben, például emésztési zavarokban. Az irritábilis bél szindróma (IBS) jellemzői a gyomorfájás, görcsök, felfújódás, székrekedés és/vagy hasmenés, egy szakember szavaival: "az emésztőszervek szorongása?.
Az IBS nem mindig áll kapcsolatban a szorongással, de a kettő gyakran lép fel együtt, és kölcsönösen fokozhatják a tüneteket.

Lámpaláz

A legtöbb embernek összeszorul a gyomra nyilvános szereplés előtt, de ha ez az érzés olyan erős, hogy gyakorlattal sem leküzdhető, szorongásos betegségre kell gyanakodni.

Félénkség, zavar

Nemcsak akkor szoronghat valaki, ha nagy tömegben vagy a figyelem középpontjában van, hanem mindennapi helyzetekben is, például ha valakivel beszélgetnie kell, vagy mások előtt ennie-innia. A társasági szorongásos betegségben szenvedők úgy érzik, mindenki őket nézi, elpirulnak, émelyegnek, izzadnak, gyakran dadognak is. A tünetek néha egészen súlyosak is lehetnek.

Pánikrohamok

A pánikrohamok igen ijesztők tudnak lenni, a beteget olyan tehetetlenség érzés fogja el, hogy akár levegőt sem kap, a szíve hevesen dobog, zsibbadnak a végtagjai, verítékezik, szédül, mellkasi fájdalmai vannak.
Nem minden pánikrohamban szenvedő ember szorongásos beteg is egyben, de ha gyakran lép fel, pánikbetegségről beszélhetünk.

Felvillanó emlékképek

Valamely traumatikus vagy felkavaró esemény újraélése a poszttraumás stressz-szindróma jele, ez utóbbinak sok közös vonása van a szorongásos zavarral, az emlékképek azonban a szorongás más típusainál is előfordulhatnak.

Tökéletességre való törekvés

A perfekcionalizmus vagy maximalizmus kényszeres betegség, amelyet gyakran kísérhet szorongásos állapot. A beteg állandóan ellenőrzi önmagát és azt, hogy nem követett-e el valamilyen hibát, mulasztást.

Kényszeres viselkedésformák

Kényszeres rendellenességről akkor beszélünk, ha a beteg viselkedése is kényszeres, akár lelki (a "majd minden rendbe jön? állandó ismételgetése), akár fizikális értelemben (állandó kézmosás, rendrakás). A kényszeres gondolkodás és viselkedés akkor fejlődik betegséggé, ha a kényszeres rítusok kezdik irányítani valakinek az életét.

Kétkedés

A folyamatos kétkedés és hátsó gondolatok a szorongásos rendellenesség velejárói, néha egyetlen kérdésre összpontosul a kétség: "Eléggé szeretem-e a férjemet... vagy "Mi van, ha meleg vagyok... Ezekben az esetekben a valós bizonytalansággal szembeni intolerancia okozza a szorongást.






Health.com