Vannak akik, csak a tiszteletüket próbálják így kifejezni, de a legtöbben, mint tanácsadóra, terapeutára gondolnak rám.

2006-ban megfogadtam, hogy amennyire egészségem és lehetőségeim engedik, segítek sorstársaimnak.

Két utat választottam az egyik a weben. Ez azt hiszem sikerült, hiszen az utóbbi 8 évben nemcsak, hogy bipolárisok számára, de még a mentális egészségre odafigyelő ember számára is értékadó lett a Bipoláris világ weboldala.

Rengeteg köszönetet és hálát kaptam érte. Természetesen értek támadások is, melyek gyakran jogos táptalajjal rendelkeztek. Azonban sokan nem veszik figyelembe, hogy ezt az oldalt a nulláról hoztam létre. Minden egyes (forráskód) sorát én írtam és a tartalmat is több tucat magyar és külföldi oldalról ollóztam össze, valamint önkéntes szerkesztőkollégáimmal válogattuk.

Mondhatom természetes az, hogy évek alatt olyan dolgok is bele kerülnek a website tartalmába, amik nem odavalóak, vagy már nem aktuálisak. Továbbra se veszem rossz néven a kritikát, de örülnék, ha ilyen esetekben a megoldást is megkapnám. Ha valaki látja, hogy hiányzik két sor innen, onnan, akkor küldje el, ahelyett, hogy arra várna, hogy én a heti 55-60 óra munkám mellett még új nem redundáns és hiteles tartalmakat keressek.

Rendszerint túlvállalom magamat és aztán fuldoklom vagy a teljesítésben vagy a magyarázkodásban. A Bipoláris világban esetében is állandóan fejleszteni akarok, de meg sem kérdezem a látogatókat, hogy mit szeretnének. Éppen ezért ahelyett, hogy a számomra érdekes hírességek csarnokát húznám fel, inkább hamarosan megkérdezem, hogy mit szeretne a látogatókör és arra viszem az oldal fejlesztését.

A másik út a példamutatás volt. Amit lehetett megtettem ez ügyben. A szakmámban elismert lettem, rengeteg a magándiákom és főállású oktatói munkámban is sok lehetőséget kapok. Szerencsére annyi webes és grafikus melót kapok, hogy néha még nemet is kell mondanom.

A lelki egészségem is szerencsére rendben van. Rengeteg pszichológiai ismeret és persze némi Neuro-lingvisztikus programozás segít abban, hogy ennyi munka mellett is derűs legyek. A baráti és családi körömért hálát adhatok Istennek. Fontos, hogy jó emberek vesznek körül és adnak erőt nap, mint nap.

Sok álmomat is sikerült véghezvinnem és ez is nagy segítség, hogy nekifussak a többinek. Természetesen kudarcokkal is találkozom, s ezeknek kifejezetten örülök. Abban a pillanatban fájnak, de ezekből tanul az ember. A sikeres emberek azért magabiztosak, mert sokszor nem sikerült dolgokból annyit tanultak, hogy ez által tapasztaltak lettek. A siker mindig kudarcokkal van kikövezve, ezt az igazán sikeres emberek nagyon jól tudják, de ritkán hencegnek vele. Ahogy egy régi mondás tartja, amit megéri jól csinálni, azt először megéri rosszul is.

Tehát azt hiszem, hogy azzal, hogy vállaltam a betegségemet és mégis teljes és eredményekben gazdag életet élek jó példa másoknak.

Ezen túl videó tanácsokkal is segítettem az embereknek. Későbbiekben még szeretnék videókat a netre feltölteni, de ehhez is idő kell. Fontos, hogy az embereknek segítsek a lelki egyensúly megtalálásában.

Törekvésem láthatóan sok van, de egyeseknek ez sem elég.

Napi fél tucat facebook üzenet, e-mail  és facebook jelölés terhel le. Én épp annyival segítek, amennyivel bírok, de többre nincs erőm.

Nem esik jól az, hogy egyes levelekre nem válaszolok, de egyszerűen én csak egy ember vagyok. Van életem és azt szeretném élni.

A facebook-on évek óta ki van írva, hogy csak azok jelölését várom, akik ismernek személyesen, ha valaki csak a weboldalaimról vagy a médiából ismer, ne jelöljön! Hát ez az, amit sokan nem olvasnak el.

A rengeteg munkám mellett, még a gyerekcipőben járó weblaphálózatomat is menedzselem. Ezek mellett szeretnék a családommal, barátaimmal minél több időt tölteni. Ha minden nap válaszolnék az érkező, gyakran személyeskedő levelekre, akkor heti 7-10 órával kevesebb lenne az életem, ami a sűrű rendszeremben rengeteg.

Nem beszélve a lelki teherről. Mindenki az én vállamon szeretné kisírni magát, azonban ez nem az én feladatom. Erre vannak a barátok, családtagok, mentálhigiénés szakemberek.

Azaz szívesen segítek mindenkinek, de ez nem azt jelenti, hogy egyesével leszek minden beteg mentora.

Kedves betegek, gondoljatok bele, hogy én igen súlyos fázisok után kezdtem el egy sikeres életet. Rengeteg munkám van abban, hogy ez a siker meglegyen. Szívesen elmondtam, hogy mi kell a sikerhez és kitettem az arcom, hogy igen, ha vállalod az a betegséged, akkor is lehetsz eredményes, de ennyi. Nem vagyok megváltó, aki minden problémára farzsebből tudja a megoldást.

Én egy huszonéves vagyok, de nap, mint nap olyan kérdéseket kapok, amikre még 10-20 év múlva se biztos, hogy tudnom kell a helyes választ.

Szívesen foglalkozom az emberekkel, ezért is lettem oktató, azonban nem vagyok személyi tréner. Sokan most azt mondják, hogy jaj, hiszen csak egy két levelet írtam. Arra kell gondolni, hogy nekem Zalától - Szabolcs-Szatmár megyéig mindenhonnan jönnek ezek a levelek és jönnek reggel, amikor még csipás a szemem és este, amikor már létezni is alig bírok.

Tehát kedves betegek, kérlek benneteket, hogy ne egy mentor lássatok bennem, hanem egy segítőt.

Segítek, amennyit tudok, de nem többet.

Tehát kérek mindenkit, hogy ne én legyek a "lelki szemétládája" vagy azon facebook barátja, akit sosem látott. Örülnék, ha a saját életemen járhatna a fejem és nem másokén.

Az otlet@bipolarisvilag.hu e-mail címre várom azon ötleteket, amik a Bipoláris világ látogatói számára hasznosak lehetnek és az oldalba, mint funkciók beépíthetőek.

Remélem senkit se bántottam meg, de ahhoz, hogy az én álmaim beteljesítsem, nem mások fejében kell járkálnom. A sajátom is elég bonyolult.

Jó egészséget és szép napot mindenkinek!

Ajánlott videók: